Az összbüntetés a jogalkalmazók körében egy megosztó jogintézmény, a viták minden törvényi változást követően ismét felélednek.
A különböző szinteken folyó érvelések között megfogalmazódott, hogy csak az AB határozat rendelkező részében megfogalmazottak kötelezőek, az indokolásban írtak nem. Vajon az indokolás megismerése nélkül melyik AB határozat értelmezhető és alkalmazható? A kérdés költői lehet csak. Eléggé erőltetettnek tűnik ugyanis az az érvelés, mely a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 632. §-ának (2) bekezdésére utalással olyan értelmezést nyújt, mely szerint az AB határozat okait és indokait csak akkor kell figyelembe venni, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata folytán a rendes bírósági eljárást meg kell ismételni.
Az összbüntetés a jogalkalmazók körében egy megosztó jogintézmény, a viták minden törvényi változást követően ismét felélednek.
A különböző szinteken folyó érvelések között megfogalmazódott, hogy csak az AB határozat rendelkező részében megfogalmazottak kötelezőek, az indokolásban írtak nem. Vajon az indokolás megismerése nélkül melyik AB határozat értelmezhető és alkalmazható? A kérdés költői lehet csak. Eléggé erőltetettnek tűnik ugyanis az az érvelés, mely a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 632. §-ának (2) bekezdésére utalással olyan értelmezést nyújt, mely szerint az AB határozat okait és indokait csak akkor kell figyelembe venni, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata folytán a rendes bírósági eljárást meg kell ismételni.