January 24, 2019, 6:17 am
![]()
Aki közvádlóként lép fel a büntetőeljárásban, ambivalens érzéssel gondolhat a fegyveregyenlőség elvére. Tanulmányaiból tudja, hogy ez a vád és a védelem viszonyát jellemző alapelv. A gyakorlat azonban láttatja azt is, hogy a valóság bonyolultabb ennél az egyszerűnek és evidensnek tűnő kifejezésnél.
A vád és a védelem képviselői közül a védelemhez illő inkább, hogy a fegyveregyenlőség tökéletlenségét, esetleges hiányát, a joggyakorlat erre utaló jeleit megemlítse, azokat sérelmezze. Szabó Krisztián például egyik tanulmányában a hatóságok általi, az eljárás szereplőinek – elsősorban a védelemnek – eljárási jogait csorbító visszaélések jogkövetkezményeinek a gyakorlat általi relativizálását emeli ki problémaként.
↧
January 24, 2019, 6:31 am
![]()
A költségvetési érdekek büntetőjogi védelme szükségszerűen együtt alakult, fejlődött az állam költségvetési politikájával és a költségvetéspolitikai koncepciót kifejező költségvetés-igazgatási szabályokkal. A költségvetéspolitika és a költségvetés-igazgatási szabályok a történelem során gyakran változtak, s a büntetőpolitikára gyakorolt hatásukra tekintettel a költségvetési- és pénzügyi büntetőjog szabályai nem voltak olyan hosszú életűek, mint a hagyományos büntetőjog rendelkezései.
A gyakran változó és szerteágazó költségvetés-igazgatási joganyag Wiener A. Imre szerint a szabályozás tárgyát tekintve két csoportból tevődik össze. Az egyik csoportot a termelésre és a fogyasztásra, a másikat pedig a pénzgazdálkodásra és a költségvetési-pénzügyi és jövedéki igazgatásra vonatkozó államigazgatási rendelkezések jelentik.
↧
↧
January 24, 2019, 7:18 am
![]()
According to Robert Schuman: „Europe’s spirit is shaped by different qualities and diversity of intentions. The identity of fundamental ideas is compatible with the diversity of faith and traditions and with the responsibility for individual decisions. Today’s Europe needs to be established based on a coexistence that is not only the set of nations competing with each other – sometimes hostile –, but also freely organized, consensual, working community.
The European Union (EU) is a supranational economic and political organization, which has a serious interest enforcement. Althought the EU’ power and influence based on the community of the Member States, but economically and financially independent of them, seperate entity, independent organization with specific interests.
↧
January 25, 2019, 12:56 am
![]()
A jogalkalmazásban a közelmúltban elfogadott, új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény megalkotásáig kétségtelenül a 2013. július 1. napján hatályba lépett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) kapta a legkitüntetőbb figyelmet, és ez minden bizonnyal jó ideig nem is változik majd – legfeljebb párhuzamba kerül az eljárásjogi szabályozás kapcsán felmerülő kérdésekkel –, lévén az anyagi jogi kódex által hozott változások a mai napig számos fontos jogkérdésben igényelnek értelmezést.
A hatálybalépés ugyanis minden törvény esetében komoly problémákat vet fel. Az időközi jogszabályváltozások minduntalan arra késztetik a jogalkalmazókat, hogy mindenekelőtt az alkalmazandó büntető jogszabály kérdésében foglaljanak állást.
↧
January 25, 2019, 1:52 am
![]()
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szankciórendszerében továbbra is a legsúlyosabb büntetés a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (a továbbiakban: TÉSZ), ám az utóbbi években egyre csak sokasodnak felette a viharfelhők. Belföldön leginkább a jogirodalomban kérdőjeleződött meg e büntetés fenntarthatósága, és bár az Alkotmánybíróság több alkalommal is foglalkozott a TÉSZ jogintézményével, végül valamennyi eljárás érdemi döntés nélkül szűnt meg. Nem volt azonban ennyire elnéző az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB), amely előbb Magyar kontra Magyarország ügy kapcsán mondta ki, hogy a TÉSZ nem egyeztethető össze az Emberi Jogok Európai Egyezményének (a továbbiakban: Egyezmény) 3. cikkével (kínzás, embertelen bánásmód tilalma).
↧
↧
January 25, 2019, 2:04 am
![]()
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 2018. július 1-jén lépett hatályba. A preambulumában feltüntetett jogpolitikai célok egyike, hogy különös hangsúlyt fektet a bűncselekmények sértettjeinek fokozott védelmére, valamint jogaik érvényesítésére. Ezen általános elv mellett a 2012/29/EU irányelv bűncselekmények áldozatainak védelmében megalkotott szabályaira tekintettel került sor a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezések megreformálására. A kodifikációs munka célja az volt, hogy „az állam minden eddiginél jobban kifejezze: a sérelmet szenvedett fél mellé áll, és a büntetőeljárás lefolytatását érdemben elősegítőkre is partnerként tekint. A büntetőeljárások gyakorlatában nyilvánvalóvá kell válnia, hogy bűncselekmények elkövetése nem kifizetődő tevékenység, a bűnös úton elért gazdagodás nem tartható meg.”
↧
January 25, 2019, 2:22 am
![]()
A terrorcselekmény talán a legsúlyosabb bűncselekmény, „veszélyessége a váratlanságában, a kiszámíthatatlanságában és a gyors, mobil csapásmérő erejében rejlik”. Maga a kifejezés a francia forradalom idejéből ismert, az 1793–94-es forradalmi terrort („régime de la terreur”) eszközeként használták a rendteremtésben. A terrorizmus a XIX. században a nacionalizmusra és az anarchizmusra épített, formái a XX. században teljesedtek ki. 2001. szeptember 11. fordulópontként tekintendő a terrorizmus történetében is, ekkor jelent meg annak – megváltozott struktúrájú és minden addiginál hatékonyabban finanszírozott – új típusa.
Jelen tanulmányban a terrorcselekmény értelmezésére, az elkövetési magatartások változásainak áttekintésére, a hatályos magyar büntetőjogi szabályok összegzésére teszek kísérletet.
↧
January 25, 2019, 2:40 am
![]()
A sértetti jogok nemzetközi és uniós téren megindult fejlődésében egyre nagyobb hangsúly került a sértettek speciális körének, a kiskorúak fokozatos védelmére vonatkozó szabályok kialakítására. Ezen életkori csoport alapján privilegizált sértetti kör mellett a jogalkotó a védett kategóriát kiterjesztette a tőlük eltérő tulajdonságaik alapján sérülékeny csoportba tartozó sértettekre is.
A téma aktualitását mi sem mutatja jobban, mint hogy a Gyermek jogairól szóló Egyezmény, az Európa Tanács Lanzarote egyezménye és Miniszteri Bizottságának iránymutatása, valamint az Európai Unió áldozatvédelmi irányelve nyomán a gyermekközpontú igazságszolgáltatással összefüggő speciális szabályok ma már olyannyira szerves részét képezi hazánk joganyagának, hogy mindez az új büntetőeljárási kódex főbb szabályozási elveinek egyike lett.
↧
January 29, 2019, 6:03 am
![]()
2018. évben három új eljárási törvény is hatályba lépett, melyekről általánosságban elmondható, hogy az egyik fő célkitűzésük az eljárás gyorsítása. Igaz ez a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényre is (a továbbiakban: Be.).
A jogalkotó már a törvény preambulumában is rögzíti, hogy az új Be. egyrészt a büntetendő cselekmények hatékony és észszerű határidőn belül lefolytatott eljárásban történő felelősségre vonása céljából jött létre.
A büntetőeljárás gyorsítására a már meglévőkön kívül, számos új jogintézményt (pl.: egyezség a bűnösség beismeréséről) vezetett be a jogalkotó. A tárgyalás előkészítésére, valamint az előkészítő ülésre vonatkozó új szabályok pedig kiemelendőek mindezek közül.
Tekintettel arra, hogy a Be. hatályba lépése óta még két hónap sem telt el, és a gyakorlati tapasztalatok kialakulását az ítélkezési szünet is elodázta, mégis fontos számot vetni arról, hogy milyen hatások várhatóak a jövőben.
↧
↧
February 6, 2019, 2:38 am
![]()
A Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztályának, valamint a Kiemelt Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának vezetői levélben arról tájékoztatták a fellebbviteli főügyészeket, valamint a megyei főügyészeket, hogy felülvizsgálták az emberkereskedelem bűntette tárgyában korábban született legfőbb ügyészségi iránymutatást, azt a továbbiakban nem tartják fenn, s ügyintézési tapasztalataik alapján annak helyébe új iránymutatás lép. Az új iránymutatás I. pontja alapján országszerte minősítik át a kerítés kiskorú sérelmére elkövetett minősített esetének bűntettét emberkereskedelem bűntettének minősített eseteire, amelyek lényegesen súlyosabb megítélésű bűncselekmények.
↧
![]()
A csalás materiális bűncselekmény. Eredménye a kár bekövetkezése. Ez a kijelentő mondat látszólag semmilyen komolyabb magyarázatra nem szorul, ugyanakkor a csalás törvényi tényállási elemében szereplő kár fogalma az évek során jelentős változásokon ment keresztül, másrészről a jelen állandóan változó piaci, gazdasági körülményei újabb és újabb kihívások elé állítják a büntetőjoggal foglalkozó jogalkalmazókat a kár fogalmának egzakt meghatározása során.
Bár a csalás az egyik legrégebbi és leggyakrabban előforduló vagyon elleni bűncselekmény, amelynek meglehetősen kidolgozott a bírói gyakorlata, ennek ellenére mindig merülnek fel eldöntendő kérdések a csalás eredményének értelmezésénél. Egy-egy konkrét ügy kapcsán újból fellángol a vita a tényleges kár, illetve az elmaradt haszon problémakörével kapcsolatban.
↧
![]()
Tóth Mihály több mint 10 évvel ezelőtt egy tanulmányában azt írta, hogy a kényszervallatás – jelentős múltja ellenére – nem tartozik a gyakran vizsgált törvényi tényállások közé.
Finszter Géza a Heti Világgazdaságnak pár évvel ezelőtt adott interjúban azt nyilatkozta, hogy „a kényszervallatások nem kutathatóak” és a statisztikákban ezen bűncselekményeknek a száma – a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazáshoz hasonlóan – döbbenetesen alacsony. A kényszervallatások magas látenciája miatt úgy tűnik, mintha a bűncselekmény „előfordulása” nem lenne jelentős. Finszter az interjúban megemlítette azt is, hogy Nyugat-Európában a kényszervallatást is a korrupcióhoz hasonlóan ítélik meg, mert mindkettő a szervezet rombolásához, az eredeti céloktól – a rend, a közbiztonság és a törvényesség fenntartásától – való eltérítéshez járul hozzá, és amíg „tűzzel-vassal” írtjuk a vesztegetést, szemérmesen hallgatunk a kényszervallatásokról meg a rendőrök által elkövetett bántalmazásokról.
↧
![]()
Gyorsan, legalábbis belátható időn belül, hatékonyan és törvényesen szolgáltatni igazságot örök társadalmi igény. Jóllehet a szakma számára nyilvánvaló a megalapozottság és az időszerűség között feszülő, időről időre testet öltő ellentét, nem lebecsülendő a széles laikus közönség – a társadalom – részéről jelentkező igény a mind gyorsabb ítélkezés iránt.
Jelen tanulmány az új Be. (2017. évi XC. törvény, a továbbiakban: „Be.”) hatálybalépése óta eltelt rövid időszak tapasztalataira, a jogalkalmazás eddigi nehézségeire és a kialakulóban lévő, egyes esetekben még hangsúlyosan nem letisztult bírói gyakorlatra fókuszálva elemzi a törvény tételes rendelkezéseit.
Az mindenképp előre bocsátandó, hogy amellett, hogy gyors vagy lassú egy eljárás csak valamihez képest lehet, időszerűségét illetően a magyar bírósági rendszer évek óta az uniós átlag felett teljesít.
↧
↧
![]()
A büntetőjog egyik alapfeltevése, hogy a személyek rendelkeznek beszámítási képességgel, azaz valódi szabad akarattal magatartásuk kialakításában. Belátják magatartásuk lehetséges következményeit, és képesek is arra, hogy magatartásukat ezen felismeréshez igazítsák. Elmebetegség esetén az igazságügyi szakértőre hárul az a feladat, hogy megállapítsa, hogy a cselekmény elkövetésekor milyen mentális állapotban volt az elkövető, mi zajlott le az elméjében, hogyan választotta a lehetséges magatartások közül éppen azt, amely egyébként büntetendő, milyen elmebetegségben szenvedett és ezen betegség milyen tünettana vezetett az elkövetési magatartáshoz. A fentiek alapján vonható le a következtetés, hogy az illető rendelkezett-e vagy sem, illetve csak korlátozott beszámítási képességgel. A jelentősége ennek a kérdésnek óriási, hiszen az elkövetéskori beszámítási képesség hiányában a személyt felmentik...
↧
![]()
A nemzetbiztonsági tevékenység lényegéhez tartozik egyes műveletek titkossága, leplezett jellege, a titkos információgyűjtés pedig az egyik legsajátosabb eszköze a felderítő, hírszerző munkának. Titkos információgyűjtés – a legáltalánosabb megközelítésben – az erre feljogosított szerv intézkedéseit értjük, melyeket a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges információk megszerzése érdekében vet be, és melyek elkerülhetetlenül korlátozzák az egyén privátszféráját védő jogokat. A titkosszolgálati eszközök közös jellemzője tehát, hogy azok alkalmazására az érintett tudta és engedélye nélkül kerül sor. A konspiráció a titkos információgyűjtés lényegéből fakad, a lelepleződés a nemzetbiztonsági tevékenység sikerét veszélyezteti.
↧
![]()
Az összbüntetés a jogalkalmazók körében egy megosztó jogintézmény, a viták minden törvényi változást követően ismét felélednek.
A különböző szinteken folyó érvelések között megfogalmazódott, hogy csak az AB határozat rendelkező részében megfogalmazottak kötelezőek, az indokolásban írtak nem. Vajon az indokolás megismerése nélkül melyik AB határozat értelmezhető és alkalmazható? A kérdés költői lehet csak. Eléggé erőltetettnek tűnik ugyanis az az érvelés, mely a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 632. §-ának (2) bekezdésére utalással olyan értelmezést nyújt, mely szerint az AB határozat okait és indokait csak akkor kell figyelembe venni, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata folytán a rendes bírósági eljárást meg kell ismételni.
↧
![]()
A statisztika a legáltalánosabban elfogadott definíció szerint a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó számszerű információk gyűjtésének, elemzésének, feldolgozásának és közlésének a tudománya. Tömegjelenségekkel foglalkozik (mint például a bűnözés), az egyedi jelenségek (mint például egyetlen bűncselekmény) a vizsgálódási körén kívülre esnek. A statisztika többféleképpen felosztható, a legáltalánosabb felosztás szerint beszélhetünk általános statisztikáról és szakstatisztikákról. Az általános statisztika adja a módszertani apparátust, a szakstatisztikák pedig a statisztika alkalmazását jelentik egyes konkrét területeken. Ilyen például a gazdaságstatisztika, népességstatisztika (demográfia), egészségstatisztika és az igazságügyi statisztika, amely a vizsgálódásunk tárgya lesz a jelen tanulmányban.
↧
↧
![]()
A magyar büntető eljárásjog az évtized végéhez közeledve fejlődése során jelentős állomáshoz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13. napján fogadta el az új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban: Be.), mely a 867. § rendelkezése szerint 2018. július 1-jén lépett hatályba. Az új törvény alapvetően megtartotta a magyar büntetőper meghatározó jogintézményeit, hasonlóan az 1998. évi XIX. törvényhez (a továbbiakban: korábbi Be.). Emellett azonban koncepcionális, érdemi változásokat is tapasztalhatunk. A reformok célja a törvény preambulumában is megfogalmazottak szerint többek között a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének biztosítása, a hatékony és észszerű határidőn belül lefolytatott büntetőeljárás megteremtése, szem előtt tartva az igazság megállapításának igényét is.
↧
![]()
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv., Bv. Kódex) az elítélt kezelési filozófiájában szakmai paradigmaváltást tűzött ki célul, amely – különösen a XX. század második felében uralkodó, szovjet mintára épülő magyar büntetés-végrehajtási jog fényében – mindenképp üdvözítőnek tekinthető.
Közvetlenül a II. világháborút követő években a személyi kultusz elhatalmasodásával a törvényesség követelménye csekély mértékben jellemezte a büntetés-végrehajtási rendszert, a kényszermunka bevezetése szabályozási igénnyel jelent meg, majd e jogintézménynek a tervgazdálkodásba való beillesztése is végbement.
↧
![]()
A szervezett bűnözés elleni küzdelem fontos feladatként jelent meg a fejlett országokban a XX. században. A kormányok felismerték, hogy önmagukban a szabadságelvonással járó büntetések nem elegendőek és hatékonyak a bűncselekmények, különösen a szervezetten elkövetett bűnesetek számának csökkentéséhez. Az adott bűnelkövetővel szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés a szervezett bűnelkövetői csoportok szabadlábon lévő tagjait nem riasztja el attól, hogy a korábban bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált vagy bűncselekményből származó, azonban a bűnüldöző szervek által el nem vont vagyontárgyakat ismételten felhasználják újabb bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetése céljából.
↧
Aki közvádlóként lép fel a büntetőeljárásban, ambivalens érzéssel gondolhat a fegyveregyenlőség elvére. Tanulmányaiból tudja, hogy ez a vád és a védelem viszonyát jellemző alapelv. A gyakorlat azonban láttatja azt is, hogy a valóság bonyolultabb ennél az egyszerűnek és evidensnek tűnő kifejezésnél.
A vád és a védelem képviselői közül a védelemhez illő inkább, hogy a fegyveregyenlőség tökéletlenségét, esetleges hiányát, a joggyakorlat erre utaló jeleit megemlítse, azokat sérelmezze. Szabó Krisztián például egyik tanulmányában a hatóságok általi, az eljárás szereplőinek – elsősorban a védelemnek – eljárási jogait csorbító visszaélések jogkövetkezményeinek a gyakorlat általi relativizálását emeli ki problémaként.
A költségvetési érdekek büntetőjogi védelme szükségszerűen együtt alakult, fejlődött az állam költségvetési politikájával és a költségvetéspolitikai koncepciót kifejező költségvetés-igazgatási szabályokkal. A költségvetéspolitika és a költségvetés-igazgatási szabályok a történelem során gyakran változtak, s a büntetőpolitikára gyakorolt hatásukra tekintettel a költségvetési- és pénzügyi büntetőjog szabályai nem voltak olyan hosszú életűek, mint a hagyományos büntetőjog rendelkezései.
A gyakran változó és szerteágazó költségvetés-igazgatási joganyag Wiener A. Imre szerint a szabályozás tárgyát tekintve két csoportból tevődik össze. Az egyik csoportot a termelésre és a fogyasztásra, a másikat pedig a pénzgazdálkodásra és a költségvetési-pénzügyi és jövedéki igazgatásra vonatkozó államigazgatási rendelkezések jelentik.
According to Robert Schuman: „Europe’s spirit is shaped by different qualities and diversity of intentions. The identity of fundamental ideas is compatible with the diversity of faith and traditions and with the responsibility for individual decisions. Today’s Europe needs to be established based on a coexistence that is not only the set of nations competing with each other – sometimes hostile –, but also freely organized, consensual, working community.
The European Union (EU) is a supranational economic and political organization, which has a serious interest enforcement. Althought the EU’ power and influence based on the community of the Member States, but economically and financially independent of them, seperate entity, independent organization with specific interests.
A sértetti jogok nemzetközi és uniós téren megindult fejlődésében egyre nagyobb hangsúly került a sértettek speciális körének, a kiskorúak fokozatos védelmére vonatkozó szabályok kialakítására. Ezen életkori csoport alapján privilegizált sértetti kör mellett a jogalkotó a védett kategóriát kiterjesztette a tőlük eltérő tulajdonságaik alapján sérülékeny csoportba tartozó sértettekre is.
A téma aktualitását mi sem mutatja jobban, mint hogy a Gyermek jogairól szóló Egyezmény, az Európa Tanács Lanzarote egyezménye és Miniszteri Bizottságának iránymutatása, valamint az Európai Unió áldozatvédelmi irányelve nyomán a gyermekközpontú igazságszolgáltatással összefüggő speciális szabályok ma már olyannyira szerves részét képezi hazánk joganyagának, hogy mindez az új büntetőeljárási kódex főbb szabályozási elveinek egyike lett.
A Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztályának, valamint a Kiemelt Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának vezetői levélben arról tájékoztatták a fellebbviteli főügyészeket, valamint a megyei főügyészeket, hogy felülvizsgálták az emberkereskedelem bűntette tárgyában korábban született legfőbb ügyészségi iránymutatást, azt a továbbiakban nem tartják fenn, s ügyintézési tapasztalataik alapján annak helyébe új iránymutatás lép. Az új iránymutatás I. pontja alapján országszerte minősítik át a kerítés kiskorú sérelmére elkövetett minősített esetének bűntettét emberkereskedelem bűntettének minősített eseteire, amelyek lényegesen súlyosabb megítélésű bűncselekmények.
A csalás materiális bűncselekmény. Eredménye a kár bekövetkezése. Ez a kijelentő mondat látszólag semmilyen komolyabb magyarázatra nem szorul, ugyanakkor a csalás törvényi tényállási elemében szereplő kár fogalma az évek során jelentős változásokon ment keresztül, másrészről a jelen állandóan változó piaci, gazdasági körülményei újabb és újabb kihívások elé állítják a büntetőjoggal foglalkozó jogalkalmazókat a kár fogalmának egzakt meghatározása során.
Bár a csalás az egyik legrégebbi és leggyakrabban előforduló vagyon elleni bűncselekmény, amelynek meglehetősen kidolgozott a bírói gyakorlata, ennek ellenére mindig merülnek fel eldöntendő kérdések a csalás eredményének értelmezésénél. Egy-egy konkrét ügy kapcsán újból fellángol a vita a tényleges kár, illetve az elmaradt haszon problémakörével kapcsolatban.
Tóth Mihály több mint 10 évvel ezelőtt egy tanulmányában azt írta, hogy a kényszervallatás – jelentős múltja ellenére – nem tartozik a gyakran vizsgált törvényi tényállások közé.
Finszter Géza a Heti Világgazdaságnak pár évvel ezelőtt adott interjúban azt nyilatkozta, hogy „a kényszervallatások nem kutathatóak” és a statisztikákban ezen bűncselekményeknek a száma – a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazáshoz hasonlóan – döbbenetesen alacsony. A kényszervallatások magas látenciája miatt úgy tűnik, mintha a bűncselekmény „előfordulása” nem lenne jelentős. Finszter az interjúban megemlítette azt is, hogy Nyugat-Európában a kényszervallatást is a korrupcióhoz hasonlóan ítélik meg, mert mindkettő a szervezet rombolásához, az eredeti céloktól – a rend, a közbiztonság és a törvényesség fenntartásától – való eltérítéshez járul hozzá, és amíg „tűzzel-vassal” írtjuk a vesztegetést, szemérmesen hallgatunk a kényszervallatásokról meg a rendőrök által elkövetett bántalmazásokról.
Gyorsan, legalábbis belátható időn belül, hatékonyan és törvényesen szolgáltatni igazságot örök társadalmi igény. Jóllehet a szakma számára nyilvánvaló a megalapozottság és az időszerűség között feszülő, időről időre testet öltő ellentét, nem lebecsülendő a széles laikus közönség – a társadalom – részéről jelentkező igény a mind gyorsabb ítélkezés iránt.
Jelen tanulmány az új Be. (2017. évi XC. törvény, a továbbiakban: „Be.”) hatálybalépése óta eltelt rövid időszak tapasztalataira, a jogalkalmazás eddigi nehézségeire és a kialakulóban lévő, egyes esetekben még hangsúlyosan nem letisztult bírói gyakorlatra fókuszálva elemzi a törvény tételes rendelkezéseit.
Az mindenképp előre bocsátandó, hogy amellett, hogy gyors vagy lassú egy eljárás csak valamihez képest lehet, időszerűségét illetően a magyar bírósági rendszer évek óta az uniós átlag felett teljesít.
Az összbüntetés a jogalkalmazók körében egy megosztó jogintézmény, a viták minden törvényi változást követően ismét felélednek.
A különböző szinteken folyó érvelések között megfogalmazódott, hogy csak az AB határozat rendelkező részében megfogalmazottak kötelezőek, az indokolásban írtak nem. Vajon az indokolás megismerése nélkül melyik AB határozat értelmezhető és alkalmazható? A kérdés költői lehet csak. Eléggé erőltetettnek tűnik ugyanis az az érvelés, mely a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 632. §-ának (2) bekezdésére utalással olyan értelmezést nyújt, mely szerint az AB határozat okait és indokait csak akkor kell figyelembe venni, ha az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozata folytán a rendes bírósági eljárást meg kell ismételni.
A statisztika a legáltalánosabban elfogadott definíció szerint a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó számszerű információk gyűjtésének, elemzésének, feldolgozásának és közlésének a tudománya. Tömegjelenségekkel foglalkozik (mint például a bűnözés), az egyedi jelenségek (mint például egyetlen bűncselekmény) a vizsgálódási körén kívülre esnek. A statisztika többféleképpen felosztható, a legáltalánosabb felosztás szerint beszélhetünk általános statisztikáról és szakstatisztikákról. Az általános statisztika adja a módszertani apparátust, a szakstatisztikák pedig a statisztika alkalmazását jelentik egyes konkrét területeken. Ilyen például a gazdaságstatisztika, népességstatisztika (demográfia), egészségstatisztika és az igazságügyi statisztika, amely a vizsgálódásunk tárgya lesz a jelen tanulmányban.
A magyar büntető eljárásjog az évtized végéhez közeledve fejlődése során jelentős állomáshoz érkezett. Az Országgyűlés 2017. június 13. napján fogadta el az új büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (továbbiakban: Be.), mely a 867. § rendelkezése szerint 2018. július 1-jén lépett hatályba. Az új törvény alapvetően megtartotta a magyar büntetőper meghatározó jogintézményeit, hasonlóan az 1998. évi XIX. törvényhez (a továbbiakban: korábbi Be.). Emellett azonban koncepcionális, érdemi változásokat is tapasztalhatunk. A reformok célja a törvény preambulumában is megfogalmazottak szerint többek között a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésének biztosítása, a hatékony és észszerű határidőn belül lefolytatott büntetőeljárás megteremtése, szem előtt tartva az igazság megállapításának igényét is.
A szervezett bűnözés elleni küzdelem fontos feladatként jelent meg a fejlett országokban a XX. században. A kormányok felismerték, hogy önmagukban a szabadságelvonással járó büntetések nem elegendőek és hatékonyak a bűncselekmények, különösen a szervezetten elkövetett bűnesetek számának csökkentéséhez. Az adott bűnelkövetővel szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés a szervezett bűnelkövetői csoportok szabadlábon lévő tagjait nem riasztja el attól, hogy a korábban bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált vagy bűncselekményből származó, azonban a bűnüldöző szervek által el nem vont vagyontárgyakat ismételten felhasználják újabb bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetése céljából.