↧
„Bizonyos, hogy nem minden muszlim terrorista, de ugyanannyira igaz az is – és ez az igazán fájdalmas –, hogy majdnem minden terrorista muszlim.” Abdel Rahman al-Rashed vallástudós szavait, azért kell megvizsgálni, mert a közel múlt eseményei nagyban megerősítik állítását. A terrorcselekmények veszélyessége a váratlanságban, a kiszámíthatatlanságban és a gyors, mobil csapásmérő képességben rejlik.” A komoly fenyegetettség érzetét továbbá alátámasztja, hogy a szervezet nagyon gyorsan érte el a magas létszámú harcoló katonai bázisát.
A terrorizmus ezen fajtájának jelentőségét mi sem hangsúlyozza jobban, mint hogy a XXI. század legnagyobb terrorszervezete, ideológiai alapját egy vallásra pontosabban az iszlám vallásra helyezi. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, a terrorcselekményeinek okaként a Nyugattal való szembenállását emeli ki, amelyet az iszlám vallásból merít.
↧
Az állam működésének egyik alapfeltétele a hatékonyan és igazságosan kialakított adórendszer, ami alapvetően befolyásolja a közpénzügyi rendszer valamint az állam és a gazdaság működését továbbá az állampolgárok életminőségét. E témában is élénk diskurzus alakult ki az elmúlt évtizedben, a hazai és a nemzetközi tudományos és politikai közbeszédben. A megfogalmazott szakmai kritikák és megállapítások olykor erőteljes hatást gyakoroltak a nemzeti adójogalkotásokra, az adózói jogok, adókedvezmények, adó mértékek, és az ügyfél és az adóhivatal közötti kapcsolattartás szabályozására. Ennek ellenére változatlan maradt, hogy az országok költségvetési helyzetüktől, gazdaságpolitikai céljaiktól függően alkalmazzák és alakítják ki adópolitikájukat és számos alkalommal lényeges különbséget hoznak létre a természetes személyek és a gazdasági társaságok közpénzügyi kötelezettségei között.
↧
↧
A jelen tanulmány célja egyes gazdasági bűncselekmények gazdaságbiztonsági kockázatait feltárni és elemezni. Az alábbi deliktumok kerülnek a vizsgálódás középpontjába:
a pénzhamisítás; a költségvetési csalás; a bankkártya csalások; a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása és elősegítése; a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés; információs rendszer útján elkövetett csalás.
Valamennyi bűncselekmény egy állam gazdaságának működését sérti és veszélyezteti valamilyen formában és mértékben.
A pénzhamisítás régmúltra visszatekintő bűncselekmény, amely valószínűleg egyidős a pénz megjelenésével.
A pénzhamisításról általában elmondható, hogy sérti az állam pénzkibocsátási monopóliumát, a pénzforgalom biztonságát, és a pénzbe, mint fizetőeszközbe vetett bizalmat.
↧
A távoltartás jogintézménye, mint kényszerintézkedés, 2006-ban került a büntetőeljárási törvénybe, közvetlen eljárásjogi előzmények nélkül, az előzetes letartóztatás alternatívájaként.
A távoltartásról, mint büntető eljárásjogi jogintézményről, az azt beemelő 2006. évi LI. törvény indokolása a következőképpen rendelkezik: „a lakhelyelhagyási tilalom szabályait alapul véve, a távoltartás büntetőeljárási kényszerintézkedésként kerül meghatározásra. E kényszerintézkedésnek alapvetően az a célja, hogy az eljárások elhúzódása mellett is megfelelő és gyors védelmi eszközt biztosítson a sértett részére az eljárás jogerős befejezése előtt azzal, hogy a bizonyítási eljárás sikerét elősegíti. Erre a célra a távoltartás, mint kényszerintézkedés lehet alkalmas.”
↧